Első VASSAL meccsem pro játékossal, Ricsivel.
Mivel részemről nem volt elképzelés vagy kötöttség a csapatra vonatkozólag, Ricsi kérésének eleget téve két hajót is szerepetlettem a Wave XI-ből. Kinálkozott az alkalom egy harcias wookie hajót hozni, egy Bomblet, Autoblasteres Nym-et és kutyának egy Cruise Missile-os Z-t.
Az aszteroida felrakáskor igyekesztem csatornát létrehozni. Elégedett voltam, de Ricsi szó szerint behúzott a csőbe. A terv az lett volna, hogy a Z minél előbb ellövi Dash-re a rakétát, a többiek befejezik (Ricsi Nym-je pedig tétlenül végignézi). Aha, a mesében.
A csatornán végighaladva bombából terített asztal várt. A Z vakmerően behúzott a bomba mellé és egy aszterioda elé. Egy halála, de meglövi Dash-t. Nem jött össze, a bomba lekapta a pajzsot. Aztán el is esett, mielőtt kilőhette volna magát.
Ricsi csinált egy gyögyörű 2 bombás támadást, amiben én 3-at, Nym-je padig csak egyet sérült (ez az egy karcolás érte a meccs során)
Erősen lőttem Dash-t, faragtam is lassacskán, de Ricsi szépen táncoltatta, nem jutottam odáig, hogy leessen. A TLT-s Nym-je pedig talán minden lövésével lehozott két életet a célpontjából. Dash is ontotta a tüzet, előbb a Nym-em, majd az utolsó köröben lövést sem adva Wullffwarro is távozott.
Eredmény: vereség 172-28
Félemetes volt, amilyen hatékonysággal mozgatta Ricsi a gépezetét. Csak remélni merem, hogy nem ment el a kedve, hogy a szintje alatt játszon és újra összecsaphatunk.
Tanulság? Azzal próbáltam előnyt szerezni, hogy meglepő, váratlan vakmerő lépeseket is megléptem. Ezzel többször rossz pozícióba hoztam magam, amit Ricsi felhasznált. Alapvetően aggresszív a stílusom és ebben a szituációban nem is gondoltam, hogy hit&run taktikával próbálkozzam.
És jópárszor rosszul manővereztem.
Megfontoltabban kell játszani, de szolgáljon védelmemül, nagy izgalom dolgozott bennem, nem akárkivel játszottam.
UI: kiemelném az írás címéből a "tanít" szót. Ricsi nagy türelemmel és hasznos tanácsokat osztogatva játszott velem. Ugyanazt az építő hozzáállást tapasztaltam, amit kis közösségünk megszokott és élvez. Ha a fenti sorok nem ezt bizonyítanák, az az én hibám. Közvetlenül a meccs után írodtak, még dolgozott az "amindenségitdelevagyokmaradva" érzés. :)
